SEMIGRA – Szelektív vándorlás és kiegyensúlyozatlan nemi arány a rurális térségekben
Az ipari szektortól a szolgáltató szektor térnyerése felé haladva az alkalmazásban álló nők arányának növekedése nemcsak a társadalmi változás egy fontos aspektusa, hanem a fiatalok migrációjának egy jelentős befolyásoló tényezője is. A nemek közötti egyenlőtlen migrációs potenciál „férfi- vagy nőtöbbletet” eredményezhet regionális szinten. Ezek a demográfiai egyensúlytalanságok leggyakrabban a vidéki és városi területek, illetve a virágzó és hanyatló régiók között figyelhetőek meg. A városi régiókra többnyire a fiatal nők nagyobb részaránya jellemző, míg ez a többlet a fiatal férfiak esetében a ritkábban lakott vidéki területeken, illetve a társadalmi-gazdasági elmaradással küzdő régiókban tapasztalható.
A fiatal nők vidéki térségekről történő elvándorlásának legfontosabb oka a magasabb iskolai végzettség, a nagyobb mobilitás és az ambíció, valamint a városi életmód előnyben részesítése. A hagyományos nemi szerepek fennmaradása, illetve a vidéki területek korlátozott kulturális lehetőségei is potenciális taszító tényezők. A társadalmi nemek szerinti sajátosságokat mutató migráció további eltérései azzal magyarázhatóak, hogy a férfiak elsősorban szakmai karrier miatt egy későbbi életszakaszban, míg a nők általában családi okok, ill. az oktatás miatt vándorolnak el.
A fiatal nők aránytalanul magas elvándorlási aránya azzal fenyeget, hogy súlyosbíthatja a már meglévő problémákat Európa gazdaságilag elmaradott régióiban. Az egyenlőtlen nemi arány is okozhat gazdasági és demográfiai hanyatlást: munkaerőhiány, a szociális háló elszegényedése és társadalmi erózió fordulhat elő.
A kutatási projekt célja, hogy betekintést nyerjünk a nők egyoldalú elvándorlásának okaira, hatásaira Európa vidéki térségeiben. A fő célok közé tartozik a vidéken élő fiatal nők és férfiak elvárásainak, szükségleteinek felmérése. Az eredmények alkalmasak lehetnek a területi és regionális fejlesztési koncepciók javítására a kor és nem szerinti szempontok figyelembe vétele mellett.
A projekt a következő kérdésekkel foglalkozik kiemelten:
(1) Milyen jövőbeni lehetőségek vannak a fiatal nők számára a vidéki térségekben?
(2) Milyen okai és hatásai lehetnek a fiatalabb csoportokon belüli egyenlőtlen nemi aránynak az eltérően strukturált európai vidéki térségekben?
(3) Milyen lehetőségek állnak rendelkezésünkre a demográfiai, társadalmi és gazdasági stabilizáció érdekében és milyen stratégiák biztosíthatják a fiatalok számára a vonzerőt?
A SEMIGRA projektben résztvevő régiók: Észak-Alföld, Észak-Magyarország (Magyarország), Kainuu (Finnország), Västernorrland (Svédország) és Saxony-Anhalt (Németország).
A projekt időtartama:
2010 október - 2012 május
Támogató:
ESPON 2013 European Union Programme
| Lead Partner | Lead Stakeholder |
| Leibniz Institute for Regional Geography (DE) | Ministerium für Landesentwicklung und Verkehr Sachsen-Anhalt (DE) |
| Project Partners | Partner Stakeholder |
| Royal Institute of Technology, Stockholm (SE) | County Administrative Board of Västernorrland (SE) |
| Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar (HU) | Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség (HU) |
| Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja (HU) | Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség (HU) |
| University of Oulu, Kajaani University Consortion, AIKOPA (FI) | Joint authority of Kainuu Region (FI) |
A projekt résztvevői olyan rurális térségek az Európai Unióban, amelyekre jellemző a demográfiai zsugorodás, a szelektív elvándorlás és a fiatal nők alacsonyabb részaránya a 18-35 év közötti korcsoportban. Ezek a demográfiai jellemzők indikátorai s egyben következményei is lehetnek a társadalmi-gazdasági sérülékenységnek. Így a fiatal nők alacsonyabb részaránya negatív irányban befolyásolhatja a területi kohéziót, ami az EU területfejlesztési politikájának egyik fontos célkitűzése. A projekt átfogó célja az összefüggések feltárása a korai felnőttkorban jellemző kiegyensúlyozatlan nemi arányok és a társadalmi-gazdasági fejlődés között egyes régiókban.
A projekt fő céljai:
- rámutatni, hogy a régiók részesülnek-e, és ha igen, milyen mértékben a társadalmi nemekre érzékeny politikai javaslatokból, illetve
- a stratégiaalkotás során a fiatal nők és férfiak speciális igényeinek és elvárásainak felmérése.
Kulcsfontosságú politikai kérdések:
- Milyen stratégia ellensúlyozhatná regionális és helyi szinten a nem- és életkor szerint szelektív elnéptelenedési folyamatot és támogathatná a fiatalok mobilitását a tanulás terén? A fejlesztési koncepciók ösztönzik-e a vissza- és bevándorlást, illetve korlátozzák-e az elvándorlást, ésszerűek és megvalósíthatóak-e, tekintettel a demográfiai folyamatok komplexitására és a regionális keretfeltételekre?
- Segítik-e a társadalmi nemekre érzékeny koncepciók a szóban forgó ördögi kör megtörését a régiókban? Olyan gazdasági, oktatási és szociális fejlesztési stratégiák kialakítása, amelyek figyelembe veszik-e a fiatal férfiak és nők sajátos igényeit, vajon megfelelően segíti-e a regionális fejlesztési politikát?
- Milyen stratégiák lehetnek ígéretesek a helyben maradó lakosság életkörülményeinek javítására és stabilizálására, a fiatalok oda- illetve visszavonzására saját régiójukba? Hogyan lehet az oktatási, társadalmi-gazdasági és kulturális körülményeket javítani, hogy megtartsuk a fiatalokat?
Főbb kutatási kérdések:
- Okozhat-e a kiegyensúlyozatlan nemi arány, a fiatal nők alacsonyabb aránya területi lemaradást, növekvő regionális különbségeket?
- Hogyan jellemezhetők a ki-, be- és visszavándorlók és azok, akik helyben maradnak?
- Mi hat a vidéki területeken élő fiatal nők elvárásaira, törekvéseire és elképzeléseire az életről?
- Vannak-e nemtől függő különbségek, melyek eltérő migrációs potenciált eredményeznek a fiatal nők és a férfiak esetében?
